Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást

Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.

A klímaváltozás olvadást, az pedig nyitást jelent a sarkvidék számára, de ha készületlenül éri a vidéket, súlyosbíthatja a környezeti katasztrófát. Ez volt az üzenete a május 12-én Grönland fővárosában, Nuukban rendezett konferenciának, amelyen a nyolc északi állam, Dánia (kiegészülve Grönlanddal és a Faroe-szigetekkel), Egyesült Államok, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország és Svédország külügyminiszterei, valamint a helyi őslakosok és civilszervezetek képviselői gyűltek össze.
Márpedig a klíma példátlan mértékben enyhül: rekordütemben fogyott 2010-ben a grönlandi jégtakaró, mert helyenként ötven nappal tovább tartott a meleg, összegezte a látottakat Marco Tedesco, a New York-i City College geofizika professzora. A NASA, a WWF és a NSF által támogatott kutatások azt állapították meg, hogy az olvadás tavaly szokatlanul korán, április végén kezdődött, és szeptember közepéig tartott. A nyári középhőmérséklet 3 Celsius-fokkal magasabb volt, mint a sokéves átlag.

Megdőlt a melegrekord Grönland fővárosában

A grönlandi jégmezőn minden nyáron hatalmas tavakban gyülemlik össze az olvadékvíz, hogy aztán a megnyíló gleccserhasadékokba zubogjon bele - nagyobb sebességgel, mint a Niagara-vízesés. A víz a kőzettalapzatot elérve kenőanyagul szolgál a kőzet és a jég között, felgyorsítva a gleccserek mozgását és borjadzását.

Ennek során a gleccser végéről gigászi jégtömbök szakadnak bele a tengerbe. Minél gyorsabban olvad a felszín, annál több víz jut le a kőzetágyig, amely miatt az eddig lassan kúszó gleccser időnként megcsúszik. A megcsúszás következtében pedig szakad, törik a jégtakaró, és még gyorsabban pusztul bele a tengerbe.

Nuukban 1873 óta rögzítik a meteorológiai adatokat: 2010 tavasza és nyara megdöntött minden korábbi melegrekordot. Amennyiben elolvadna a helyenként 3200 méter vastag grönlandi jégtömeg, hét méterrel emelkedne meg a világtengerek szintje. Ekkora vízmennyiség kitöltené a Mexikói-öbölt. De a grönlandi olvadás 2100-ig így is akár 1,6 méterrel emelheti a vízszintet, hangoztatja a nyolc államot tömörítő Arktiszi Tanács által támogatott, oslói székhelyű Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP).

Százmilliárd tonna jég olvad el évente

2005-tel és 1998-cal együtt 2010 a meteorológia történelmének egyik legforróbb éve volt, 0,53 Celsius-fokkal melegebb az 1960 és 1990 közötti középhőmérsékletnél, olvasható a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentésében. Az északi-sarki jégmező területe 2010 decemberében volt a legkisebb, amióta rendszeresen mérik: az átlagos havi 12 millió négyzetkilométeres kiterjedés 1,35 millió négyzetkilométerrel bizonyult kisebbnek, mint az 1979 és 2000 között a december hónapokban följegyzett átlagértékek. "Az adatok igazolják a globális fölmelegedést - nyilatkozta a világszervezet főtitkára, Michel Jarraud. - A meteorológia történetének tíz legmelegebb évét mind 1998 óta észlelték."

Évente legalább százmilliárd tonna jég olvad el, olvasható az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP keretében Norvégiában működő GRID-Arendal Intézet honlapján. Az ezen a térképen sötétkék négyzetekkel jelölt területen a hótakaró csekély (átlag 4 centiméteres) vastagodását észlelték, ami természetes, hiszen a globális fölmelegedés miatt nő a csapadék mennyisége. Ezt azonban messze túlszárnyalja az olvadó jég tömege, amit a grafikonon piros négyzetek jelölnek. A jég nemcsak az olvadás, hanem a fokozott borjadzás miatt is fogy, a Jakobshavn, Helheim és Kangerdlugssuaq gleccserek már kétszeres sebességgel csúsznak az óceán felé.

Már lehetetlen megállítani az olvadást

A rekordmelegek következtében fogy a grönlandi hótakaró, ám emiatt mind több jég kerül a felszínre, amely a hónál sötétebb, ezért több napfényt nyel el. Minél nagyobb a csupasz jég kiterjedése, annál több sugárzás éri, tehát annál gyorsabban olvad. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) már a tavaly ősszel kiadott jelentésében figyelmeztetett arra, hogy gyakorlatilag lehetetlen megállítani a folyamatot.

Ennél is riasztóbb képet fest egy másik kutató, aki a grönlandi Mittivakkat gleccser állapotát mérte fel. "Akár lesz fölmelegedés, akár nem, a gleccser a következő 60-70 évben mindenképpen elveszíti területének 70 százalékát és tömegének 80 százalékát", írta 2011 áprilisában megjelent tanulmányában Sebastian Mernild, a Los Alamos-i Amerikai Nemzeti Laboratórium klíma-, óceán- és jégmodellező csoportjának munkatársa.

Mernild és kutatótársai úgy vélik, a grönlandi jég eddig a vártnál lassabban reagált a klímaváltozásra, ám akár a közeljövőben elérheti a kritikus fordulópontot. A grönlandi jégmezők teljes olvadása már harminc év múlva visszafordíthatatlan lesz. Az olvadás ráadásul nemcsak a dél területeket érinti, hanem sebesen terjed északnyugati irányba, mint ezen a videón is látható.

Sarkköri vizeken lehet megkerülni a szomáliai kalózokat

Nem túlzás, hogy a fentiek miatt fennállása óta a legnehezebb problémával néz szembe az érintett országokat tömörítő, 1996-ban alapított Arktikus Tanács. Az Északi-sarkvidék olvadásával új hajózási útvonalak keletkeznek, amelyekre nagymértékű teherforgalom irányulhat. Hogy csak egy példát említsünk: az Oroszország északi partjai mentén a Bering-tenger felé megnyíló északkeleti átjáró például nemcsak rövidebb útvonalat teremthet Európából Ázsia, főleg Kína felé, hanem egyúttal a Szuezi-csatorna és az Adeni-öbölben fosztogató szomáliai kalózok is elkerülhetővé válnak. Az Arktikus Tanács tagjai ezért kutatási és mentési megállapodást írtak alá, amely bővítené az együttműködési lehetőségeket vészhelyzet esetén.

A melegedő időjárás a teherforgalom mellett a halászatot és a turizmust is föllendítheti, továbbá lehetőséget teremt a vidék ásványkincsének kiaknázására. Az USA geológiai szolgálata (USGS) szerint ugyanis a Föld eddig feltáratlan kőolajkészletének 13 százaléka, míg a földgázkészlet 30 százaléka az északi sarkkörtől északra található. A Grönland melletti vizekben már meg is kezdődtek a próbafúrások, a brit Cairn vállalat egymilliárd dolláros beruházást hajtott végre.

Azért fontos figyelemmel kísérni a sarkvidéki változásokat, mert biztosan hatással lesznek egész bolygónkra. Ez fordítva is igaz: a Föld más területein bekövetkező események a sarkvidékeket sem hagyják érintetlenül - így értékelte a helyzetet az a több mint négyszáz tudós és szakember, aki részt vett az AMAP 2011. májusi konferenciáján. A globális környezetvédelem pedig globális megoldásokat igényel, szögezték le zárónyilatkozatukban a konferencia szervezői.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

No votes yet

Lazapipa rádió

Lazapipa APRÓHIRDETÉS

Legfrissebb kép

2016_bpcgp_cel_07

Véletlenszerű kép

rajt ceremonia

Holdfázis Ma


CURRENT MOON


Reklám

Belépés

Hírek cimkefelhő:

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 55 vendég van a webhelyen.

Szülinaposaink:

Nobody is having their birthday soon.

Friss hozzászólások

Lazapipa QR

Valutaváltó

firefoxajanl.jpg

Pontos idő

RSS | Hírdetési ajánlatok | Csak cigi! Térdelj és szeress! Fejleszti és üzemelteti: Qsa Entertainment