Napokig ünnepelték a Szent Jobb hazatérését

szent_jobb.jpg1771 júliusában rendkívüli ünnepségsorozat vette kezdetét Magyarországon. Mária Terézia magyar királynő több éven át húzódó diplomáciai tárgyalások árán elérte, hogy a Raguzai Köztársaság kiszolgáltassa államalapító királyunk épen maradt kézereklyéjét - mutatta be Szirtes Zsófia a Magyar Országos Levéltár oldalán. Szent István ereklyéje a középkor óta különös tiszteletnek örvendett. Hartvik püspök legendája szerint a Székesfehérvárott eltemetett István épen maradt jobbját egy Merkur nevű őrkanonok tulajdonította el és vitte Bihar megyei családi monostorába. László király az ereklye nyomára bukkanva a Berettyó partján apátságot alapított annak őrzésére.

szent_jobb_2.jpg

A Szent Jobb később Székesfehérvárra, majd a török korban kalandos úton Raguzába, a mai Dubrovnikba került. Bizonyosan tudjuk, hogy 1590-től már az ottani domonkosok őrizték nemzeti ereklyénket, amely egyre több zarándokot vonzott a városba. A Szent Jobb visszaszerzésére először I. Lipót magyar király, Mária Terézia nagyapja tett kísérletet 1684-ben.

A sikertelen vállalkozás után közel száz évet kellett várni arra, hogy a raguzai domonkosok megváljanak a féltve őrzött ereklyétől. A feledésbe merült Szent Jobb a 18. század második felében került ismét az érdeklődés középpontjába. Mária Terézia 1768-tól többször is próbálta elérni visszaszolgáltatását, ám eredménnyel csak akkor járt, amikor az orosz fenyegetéstől hozzá forduló várost pártfogása alá vette. 1771-ben Raguza vezetése, miután a domonkosoktól megváltotta, Mária Teréziának ajánlotta fel az ereklyét.

A májusban Bécsbe érkezett Szent Jobb Budára szállítását és az esemény méltó ünneplését hosszas előkészületek előzték meg, melyben az uralkodónő is aktívan részt vett. A schönbrunni császári palota templomában kilenc napig köztiszteletre kihelyezett ereklyét július 15-én, hétfőn díszes kísérettel indították útra Magyarországra, melyben Hadik János testőrkapitány mellett hat magyar nemes testőr is részt vett.

Először Győrben, majd a pannonhalmi apátságban helyezték el az ereklyét, ahol a hívők - az uralkodónő kívánságára - három napig tehették tiszteletüket. A Szent Jobb szombaton érkezett Budára, ahol gondosan előkészített több napos ünnepség kezdődött. Először a Nagyboldogasszony templom oltárán helyezték el két gyertya közé, ahol a Szent István-napi matutinum után két testőr őrizete mellett egész éjjelre biztosították a hívek virrasztását.

Vasárnap reggel a 8 órai misét és magyar nyelvű prédikációt követően harang-, trombita- és dobszó kíséretében, ünnepélyes menetben szállították át Szent István ereklyéjét a Nagyboldogasszony templomból a budavári palota – akkor még álló – Szent Zsigmond-kápolnájába. A felvonulásban részt vett a budai lakosság, az ifjúság, a polgárság, szerzetesek és papok, valamint a Mária Terézia által előző évben a budai palotába telepített angolkisasszonyok. Őket követték a Szent Jobb őrei és az ereklyét állványon hordozó négy pap. A körmenetben az ország olyan jeles egyházi és világi személyiségei is képviseltették magukat, mint gróf Grassalkovich Antal pozsonyi kamarai elnök, Hadik András lovassági tábornok vagy Migazzi Kristóf bíboros, bécsi érsek. A menetet a sorfalat álló katonaság biztosította, amely a Te Deum felcsendülésekor elhangzó díszlövésért is felelt.

Miután a menet megérkezett a Zsigmond-kápolnába, a királyi biztosként érkező Grassalkovich és Hadik a királynő képviseletében átadta az ereklyét Scheiner Jánosnak, a Szent Zsigmond káptalan prépostjának és Hohenfeld Katalinnak, az angolkisasszonyok elöljárójának, akik fogadalmat tettek az apostoli királyi címmel rendelkező Mária Terézia által rájuk bízott Szent Jobb lelkiismeretes őrzésére. A Szent Jobb oltárra helyezése után Te Deum, német nyelvű szentbeszéd és szentmise következett. Délután 3 órakor nyilvános tiszteletre helyezték ki az ereklyét, melyet csak az ünnepségek végén, július 23-án este zártak el a nyilvánosságtól.

Mária Terézia a Szent Jobb Magyarországra érkezésére évenként ismétlődő ünnepségsorozattal kívánta emlékeztetni alattvalóit, melynek költségeire alapítványt hozott létre. Erről tanúskodik az a bársony kötésű, reneszánsz motívumokkal díszített pergamen oklevél, melyet 1772. augusztus 7-én Bécsben állított ki az uralkodónő.

Mária Terézia számtalan más módon is hozzájárult Szent István emlékének megőrzéséhez. Augusztus 20-át országos ünneppé nyilvánította, a Szent Jobb hazahozatala emlékére érmét veretett, s az ünnepségsorozatot kísérő latin, magyar és német nyelvű imák, énekek és ismertetők terjesztéséről is gondoskodott. Az 1771. évi nyári ünnepségre nyomtatott füzet az 1484-ből származó esztergomi missale könyörgése és himnusza mellett a Szent Jobb tiszteletére írt „Ó, dicsőséges Szent Jobbkéz” kezdetű 22 versszakos éneket is tartalmazza.

A dokumentumok a MOL oldalán

No votes yet

Belépés

Hírek cimkefelhő:

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 102 vendég van a webhelyen.

Szülinaposaink:

rudy (55)11/24

Friss hozzászólások

Lazapipa QR

Valutaváltó

firefoxajanl.jpg

Pontos idő

RSS | Hírdetési ajánlatok | Csak cigi! Térdelj és szeress! Fejleszti és üzemelteti: Qsa Entertainment